Saját ÚT

Vannak emberek, akik nem érik be környezetük bizonytalanságával, elfolyó idővel, üres ígéretekkel, nem hagyatkoznak mások irányítására, hanem a saját útjukat járják.

Saját fontos, vonzó céljaikat fogalmazzák meg, alaposan átgondolják, mérlegelik mindegyiket. Odafigyelnek önmagukra ,nem tűrik az elvesztegetett idő alattomos nyomását sem gerincükön, sem szívükön.
Hisznek abban, hogy az életüknek célja van.

Vannak még emberek, aki nem érik be a célok megfogalmazásával, hanem meghatározzák a sikerükhöz vezető utat. Mindegy, hogy sportban, hivatásban, üzletben. Eldöntik, hogy milyen ritmusban, pályán, eszközökkel akarnak haladni. Kigondolják miben akarnak fejlődni, milyenné szeretnének válni. Szinte előre látják magukat sikeres, elégedett emberként a célban. Nyitottság, kíváncsiság van bennük, Hajlandóak tanulni, változni, alkalmazkodni, türelmesnek lenni.
Hisznek önmagukban.

Vannak ám emberek, akik nem érik be a siker akarásával, hanem konkrét terveket készítenek mindehhez.Kigondolják, leírják, határidőkkel támasztják alá. Nyitottan, de pontosan, precízen. Tudják, hogy tervek nélkül minden bizonytalan, véletlen, reménytelen maradhat. A tervek kereteket, útmutatást adnak. A határidők szorítanak, de mozgósítanak is. Tudják, hogy nem lehet valamerre, mindenfelé indulni egyszerre. A tervek adják az irányt, menetrendet, a pontos útvonalat.
Hisznek a tervek erejében.

Vannak emberek, akik nem érik be a tervek megfogalmazásával, rendezgetésével, hangoztatásával. Hanem bizony mindezt lefordítják konkrét feladatokra. Megnézik, hogy a terveket miként lehet megvalósítani. Mit kell tudni, teljesíteni? Pontosan mi a feladat ma és holnap? Kinek mi a dolga? Mi a felelősség, mi a következmény? Mi a teendő?
Hisznek a mindennapi feladatvégzés erejében. Az egyszerűség tökéletességében.

Vannak emberek, akik terveznek, célokat fogalmaznak meg, írnak, beszélnek, feladatokat osztanak maguknak, másoknak.
DE vannak emberek, akik tudnak még valamit: cselekedni.
Túllépve szövegen, okosságon, magyarázatokon – cselekednek. Teszik a dolgukat.
Nem érik be magyarázatokkal, kifogásokkal, rutinnal…azzal, hogy majd mi mindent tesznek holnap.
Ők cselekszenek – MA!
Hisznek abban, hogy életük, pályájuk tetteikben mérődik meg.