A VERSENY

Van-e verseny nálunk ebben az OFG üzletben?

Igen. De nem a szokásos versengés, taposás, tolongás. Hanem akkor:

Hol? Kivel? Miért?

Van-e konkurencia? Van. Közvetve, a teljesítményünkkel versenyzünk velük. Az OFG egész teljesítménye versenyben áll a konkurens cégek teljesítményével. Jobbnak lenni náluk – mindannyiunk győzelme, dicsősége.

Közvetett kihívás ez, de fontos érezni a jelentőségét. Nagyszerű érzés egy győztes csapatot képviselni.

Ugyanakkor minden más cégtől függetlenül saját céljaink mentén versenyzünk saját korábbi teljesítményünkkel. Hogy tudunk-e fejlődni? Tudunk-e jobbak lenni?

AZ OFG-n belül is van verseny, ha szelíd, együttműködő formában is. A mentori csapatok teljesítménye önmagukban is fontosak. Melyik csapat, melyik mentor vezetése alatt tud bizonyítani, eredményeket elérni?

Nem mindegy, hogy a csapatommal büszkén jelenhetek meg bárki előtt, vagy zavartan kell egyensúlyoznom a hó eleji üres ígéretek és a hó végi ismétlődő kifogások tengelyében. Nem kell beszélnem róla, de nyilván zavar.

Itt is van egy nagyon érdekes versenyhelyzet: tudok-e megújulni, képes vagyok-e versenyre kelni a nehezebb helyzetekkel, vagy hagyom, hogy a negatív állapot bedaráljon? Verseny ez a körülményekkel, a visszahúzó erőkkel.

Megrázom magam, és céltudatosan továbblépek? Vagy egyre passzívabbá válok, és magyarázatokat keresek, vagy éppen elkerülöm az egészet?

Ki szeret vesztes lenni? Ki szereti, ha vesztesnek látják?

Ki mondja meg, hogy vesztes lettem?

Az OFG-ben senki. Itt mindenki csak magát teheti vesztessé – de senki sem ítélkezhet senkin. Mert lehetnek átmeneti rossz időszakok. Amikor nincs eredmény. De nem mindegy, hogy azért látszok vesztesnek, mert egy rossz periódus van, vagy azért mert a semmittevésemnek, lassan beköszöntött a következménye.

A helyzet az, hogy aki nálunk nem adja fel, akinek vannak céljai, az maximum átmenetileg tűnhet vesztesnek a versenyben. De valójában nem az.

Mert versenyben van. Mert akar. Mert épít valamit, amihez akár hosszabb út vezet. Ahhoz pedig türelem kell.

Ki teheti tehát itt vesztessé magát a „versenyben”? Csakis Önmaga. Itt a számok ereje, törvénye alapján bárki győztes lehet, ha tényleg akar valamit.

A versenyben az eredmény számít. Nyilván végül a konkrét teljesítmény adja az eredményt. De tudjuk, hogy a ráfordított idő, energia MINDIG meghozza az eredményt – és épül a Saját üzlet.

Ahhoz pedig egyszerű út vezet ebben a versenyben. Egyszerű, de megkerülhetetlen.

Ha valaki „vesztésre áll” a teljesítményben, ott egyszerű a kérdés: versenyben van-e a tárgyalásokkal, telefonálással, időpontozással, toborzással?

Fektet-e be időt-energiát?

Ha nem, ha nincs tárgyalás, ráfordított idő, akkor miből lenne eredmény? Hogy lehetne győztes a célban, ha el sem indul a versenyen?

Te versenyző vagy-e tehát, akinek céljai vannak, aki építesz valami nagyszerűt, vagy csak szurkoló, aki néha rácsodálkozol a mások sikereire?

Légy hát versenyző!

Elsőnek győzd le Önmagadat!

Pontosabban a saját kifogásaidat. Esetleg lustaságodat, kishitűségedet. Hogy ne dőlj be a napi rutinnak, a kihívások nélküli, megszokott útnak. Hogy ne mondj le könnyen a céljaidról. Mert az a legnagyobb verseny, amit a saját belső visszahúzó erőiddel folytatsz. Hiszen ez az üzlet nem csak a teljesítményről szól, hanem az önbecsülésedről, önbizalmadról, akaratodról is.

Vajon tudsz-e hinni magadban, vajon élsz-e a lehetőségekkel, vagyis: van-e benned valódi BECSVÁGY?

Hiszen nálunk a győzelem pénzben, de nem csupán pénzben mutatkozik meg. Hanem abban, hogy hiteles vagy, erős vagy, felépítesz valamit, célokat tűzöl ki – és győztes emberré válsz.

Mert a nagy verseny igazából az, hogy Te tudsz-e győztessé válni saját életedben. Hiszen az itteni sikered nyugalmat, elismerést, tekintélyt, és szabadságot is ad Neked.

Tehát versenyre fel!

u.i.: Összességében azért a legfontosabb, hogy az ember meg akarja mutatni magának, és másoknak, hogy amit célul tűzött, azt el is éri. Mert ő jó. Az egyik legjobb. A legjobb.