Nem, Occam úr nem volt borbély, bár azok között is vannak bölcs emberek, kiknek tanácsait érdemes megfogadni. Különösen ha éles borotvát szorongatnak kezükben miközben érvelnek.
Viszont Occam személyéhez kötődik a méltán híres Occam borotvája elv, amelyet a mai kor minden érdeklődőjének ajánlunk becses figyelmébe!

Occam barátot eredetileg William of Ockhamnak hívták, az 1300-as években élt buzgó szerzetesként. Előszeretettel gondolkodott a világ nagy kérdésein, ami nem meglepő, hiszen a filozófus szerzeteseknek is el kell ütniük valamivel az imamentes, borongós időt.

A szerény életű filozófusok, a gyakori diétázás mellett, már akkoriban is hajlamosak voltak a világ nagy kérdésein gondolkodni, amely elméleti rámenősséggel nem is lenne különösebb gyakorlati probléma.

Azonban bizonyos középkori filozófusok hajlamosak voltak világmegváltó nézeteiket nagy hanggal, kitartóan közölni a széles nyilvánossággal, melynek gyakorta a száműzés, lenyakazás, kolostori frekvenciamegvonás lett a következménye.

Így járt jeles Occam szerzetesünk is. Erősen hitt gondolatai üdvözítő erejében, azonban valószínűleg túltolta a világmegváltás-marketinget, mivel az egyház kiközösítette, elűzte, és gondolatai helyét szentsóval behintette.
A derék William így sürgős távozásba lépett, és IV. Lajostól kért menedéket, aki a vadászatok, lakomák, zárt páncélzatú háborúskodások mellett a nyílsisakos gondolkodásnak is feltétlen híve volt. Peace, Love, Welcomedrink évtizedekre.

Az említett “borotva-elv” azért érdekes (!) mert a lényege a gazdaságosság. Ma ezt úgy mondanánk, hogy nem kell a dolgokat túltolni.
Azért a borotva, mivel a felesleges részleteket, okoskodásokat le kell metszeni, hogy a lényeget megérthessük. Borotvával hasítsuk le a szükségtelen elképzeléseket (hipotéziseket) – javasolta Occam Vilmos.
És gondolj bele, milyen igaza van!
Vagyis: ha sok lehetőség, elképzelés van, mindig az egyszerűbb megoldást, utat kell választani!
Az egyszerűség gyönyörködtet, és hasznos is, mert a megoldáshoz vezethet. Mert a hibás megoldás is tanulságosabb, mint a döntésképesség hiánya. Legyen tömörség, takarékos tervezés a variációkkal, mert különben a sok okoskodás csak pótcselekvést, passzivitást eredményez.
(A sok kulcs csörgetése nem vezet a zár kinyitásához. A megfelelő kulcs kell, semmi más. Azt a helyére, azt az egyet. – ezt én mondom, nem William..)
Sikeres akarsz lenni? Ne bonyolítsd a dolgodat! Keresd az egyszerű megoldást, és cselekedj!

Pluralitas non est ponenda sine neccesitate – mondá Occam. Magyarul: a többletet nem kell alkalmazni.
Vagyis: az egyszerűbb magyarázat sokszor a jobb..
Mit tanuljunk tehát ebből?
Válaszd az egyszerűséget, és cselekedj! Szabadulj meg a felesleges sallangoktól, okoskodásoktól. A végtelen agyalás, készülődés a pótcselekvés biztos jele.
Persze a “légy egyszerű” felszólítás sosem a gondolkodás, kulturáltság kiapasztására, és a neoprimitív gyökérség áradására lenne ösztökélés. Tehát Occam borotvája véletlenül sem Occam bézbólütője, és Occam nuncsakuja mellé lenne felkészítve egyszerűen, hatásosan.